A SkyEurope Airlines bezárja budapesti és krakkói bázisát, a kapacitás átszervezésről pénteken döntöttek. A diszkont légitársaság mindkét bázison a hivatalosan meghatározott téli menetrend kezdetével, október 28-ával szünteti be az üzemelést. A társaság szerint a profitabilitás elérése, valamint az utasoknak nyújtott szolgáltatás színvonalának erősítése érdekében Bécsre, Pozsonyra és Prágára kívánnak összpontosítani.

“Hosszan tartó elemzések után döntöttünk arról, hogy a hosszútávú eredményesség érdekében üzemelésünket Szlovákia, Csehország és Bécs köré fonjuk. Ezeken a piacokon az üzleti és szabadidős utasok aránya kedvező, gyorsan növekvő piacokról van szó, ahol a gazdaság egészséges ütemben nő és jóval kisebb a szezonalitás, mint Krakkóban vagy Budapesten” – közölte Jason Bitter, a fapados SkyEurope Airlines vezérigazgatója.

A szlovák fapados légitársaság az év első kilenc hónapjában csökkentette veszteségeit. A harmadik negyedévben a nettó veszteség 5,13 millió euróra mérséklődött az előző évi 16,5 millió euróról. Ennek ellenére az adóssága emelkedett: 79,6 millió euróról 121,6 millió euróra.

Brüsszel (Bruxelles/Brussel) Belgium fővárosa, az EU és a NATO székhelye. Belgium önálló kétnyelvű tartományának és régiójának számít. Míg magának a városnak kb. 142 000 lakosa van, a hozzá tartozó régióval együtt közel kétmilliós, egységes tömböt alkot.

• Több nagy pályaudvara és két metróvonala van.(1,2/A, 2/B).A tömegközlekedés jellemzően felszíni.

• Antwerpenig tengerjáró hajókkal használható csatornával rendelkezik.
• Repülőterek: Bruxelles National, Charleroi (Gosselies) (Ez 5o km-re fekszik a várostól)

A legenda szerint a várost a 6. században Goorik alapította. Brüsszel a középkorban (a 7. századtól) a burgundi Németalföld kereskedővárosa volt. A dokumentumok először 996-ban említik I. Ottó német-római császár egyik okmányában Bruocsella néven. 977 és 979 között Karl von Niederlothringen egy várat és egy kápolnát épített a Senne-folyó egyik szigetére. A 11. században várfallal vették körül a várost.

1430-ban Jó Fülöp burgundiai herceg örökölte Barbant tartományt. Ő tette fővárossá Brüsszelt. Ebben az időben építették fel a városházát. A városban felvirágzott a gazdaság: képkészítés, szőnyegkészítés. 1477-től a Habsburg Birodalom része lett.

V. Károly halála után, a fia II. Fülöp örökölte a trónt. Ő hozta létre Brüsszel központtal a Németalföldi tartományt. Sok spanyol földesúr érkezett ekkor a vidékre. 1578–1579-ben alapították meg az Utrechti Uniót, amely a később Hollandia lett 1648-ban a Vesztfáliai béke értelmében létrejött a független Hollandia, Brüsszel viszont nem lett része.

A spanyol örökösödési háború során Brüsszel Ausztriai Habsburg-ágnak lett egyik szép városa. 1795–1815-ig Franciaország része volt. 1830-ig, a függetlenség kikiáltásáig Hollandiához tartozott. I. Leopold 1830-ban a függetlenségkor az ország első királya lett.

A két világháború alatt német megszállás alá került a város.

1958-ban világkiállítás színhelye volt (az Atomium erre az alkalomra készült).

Nemzetközi szervezetek: Brüsszel az Európai Unio és a NATO székhelye is.

• Grande Place – A főteret flamand polgárházak díszítik.
• Parc du Cinquantenaire (Jubileumi park benne diadalívvel),
• Laekenben királyi kastély és pálmaház,

• Szent Mihály és Szent Gudula székesegyház,

• a számos szecessziós bevásárlóutca,
• Brüsszel városfalainak maradványai,
• Brüsszeli Igazságügyi Palota (franciául:Palais de Justice, hollandul:Justitiepaleis),

• az Atomium, amely az 1958-as világkiállítás jelképe volt.
• Jelképe a Manneken Pis (Pisilő fiúcska) 60 cm-es szobra a belvárosban a Grande Place közelében.
• A Koekelbergi Bazilika.

Brüsszel az Art Nouveau fővárosa – sok más annak tartott várossal ellentétben – az alábbiak miatt:

- az első két szecessziós épületet itt emelték 1893-ban – Hotel Tassel (Victor Horta tervezés) és a Victor Horta magánház (Paul Hankar tervezés)

- sok neves tervező – Victor Horta, Henry van de Velde de az osztrák Josef Hoffmann is – határozott úgy, hogy innovatív gondolataikat itt valósítják meg elsőnek.

- művészek nagy számban az Art Nouveau valóságos invázióját hozták a bútortervezés (pl. Serrurier-Bovy), ékszerkészítés (pl.Wolfers) és más iparművészeti területeken (Gustav Klimt), önállóan és együttes munkával.

- híres művészek ebbe a liberálisabb városba látogatva kerestek ihletet és mutatkoztak be elsőként- Guimard, francia építész vagy Debussy, a zeneszerző

- a helyi városigazgatás és a tehetős városfiak teljes támogatását élvezte minden ilyen megmozdulás, mely az art nouveau épuletek óriási választékát produkálta méretben, stílusban és funkcióban – paloták sorától raktárházakon, üzlethelységeken és kis polgárházakon át iskolákig és koncerttermekig.

- az utódok pedig gondosan megőrizték művészeti hagyatékukat. Így lehet, hogy máig mintegy 1200 art nouveau ház áll és nagy részük látogatható – ezzel a stílus mekkáját alkotva.

Brüsszel az ínyencek fővárosa is.

• Anderlecht
• Brüsszel (133.000 lakos, a tulajdonképpeni város)
• Ixelles / Elsene
• Etterbeek
• Evere
• Ganshoren
• Jette
• Koekelberg
• Auderghem / Oudergem
• Schaerbeek / Schaarbeek
• Berchem-Sainte-Agathe / Sint-Agatha-Berchem
• Saint-Gilles / Sint-Gillis
• Molenbeek-Saint-Jean / Sint-Jans-Molenbeek
• Saint-Josse-ten-Noode / Sint-Joost-ten-Node
• Woluwé-Saint-Lambert Sint-Lambrechts-Woluwe
• Woluwé-Saint-Pierre / Sint-Pieters-Woluwe
• Uccle / Ukkel
• Forest / Vorst
• Watermael-Boitsfort / Watermaal-Bosvoorde

Bréma (németül Bremen) város Németország északnyugati részén fekszik, Bréma tartomány székhelye. Népességét és területét tekintve is Németország tizedik legnagyobb városa. Jelentős tudományos és kulturális centrum, kikötői révén pedig Németország tengerentúli kereskedelmének egyik meghatározó központja. A Bréma-Oldenburg európai városrégió domináns települése, lakossága vonzáskörzetével együtt 2,37 millió fő.

1946-ban Bréma az újonnan megszervezett Bréma Szabad Hanzaváros tartomány fővárosa lett. A városban a helyreállítás gyorsan haladt. Az 1950-es évek gazdasági csodája idején Bréma Németország egyik legdinamikusabb városává vált. 1953-ban a városháza mellett felállították a brémai muzsikusok szobrát, mely azóta a város egyik jelképe lett. 1961-ben a Weser bal partján megnyílt a harmadik szabadkikötő (Neustadter Hafen). A kikötőtevékenység mellett egyre inkább meghatározóvá vált a magas hozzáadott értéket képviselő áruk, szolgáltatások előállítása. 1970 óta működik a városi egyetem. 1985-ben Brémában épült meg az első Ariane-2 alkatrész.

1993-ban a forgalom visszaesése miatt a város bezárta régi szabadkikötőit (az Europahafent és az Überseehafent). Helyükön 1999-ben elkezdődött az új brémai városközpont építése. Az Überseestadt projekt jelenleg Európa legnagyobb, folyamatban lévő városrész-rekonstrukciós programja. 2001-ben a brémai városházát az UNESCO a világörökség részének ismerte el.

Fekvése

Bréma Németország északnyugati részén fekszik, az Északi-tenger partjától 60 kilométernyire. Területe 25 kilométer hosszan és 1-6 km szélességben húzódik a Weser folyam mindkét partján. A város déli területei a Weser melletti marschokon terülnek el, míg az északi negyedek a geest domboldalaira kapaszkodnak fel.

A településmagot keletről övező negyedekben állanak a várost korábban leginkább jellemző ún. polgárházak, amelyeket századfordulón a középpolgári családok építették. Közös jellemzőjük a szűk utcafront, az első emelet erkélyei, és a tető vonalából előugró ablakok. A polgárházak majd mindegyike előtt apró, de ápolt kert található és lépcső vezet a bejárati ajtóig. Ez az épülettípus a Benelux államokon és Nagy-Britannián kívül csak Brémában általános, így német nyelvterületen „brémai ház” néven ismerik.

Régi városháza

A város régi piacterén áll a régi városháza, mely az európai reneszánsz építészet egyik remeke. Az épület ma a városállam elnöki tisztét ellátó polgármester hivatalául szolgál. Az épületet 1405 és 1409 között emelték. 1595 és 1612 között felújították; ekkor kapta az épület a jellegzetes piactérre néző boltívsort. A későbbiekben az épület neoreneszánsz stíluselemekkel is gazdagították. 1918 őszén a városháza erkélyéről kiáltották ki a Brémai Tanácsköztársaságot. A második világháború pusztításait a csodával határos módon minimális károsodással vészelte át, miközben a közvetlen környezete is elpusztult. 2000-ben kezdődött el ismételt felújítása. Az UNESCO 2004 júliusában a brémai városházát a világörökség részének ismerte el.

Az épületnek karakteres jelleget szolgáltatnak a vörös és fekete téglákból kirakott falminták. Homlokzatát a reneszánsz által nagyra becsült antik filozófusok és természettudósok szobrai, illetve a város jelképéül választott kulcsos címer díszíti.

Böttcherstraße – Kádárok utcája

A piactérről a Weser partjára vezető szűk sikátor a Böttcherstraße (Kádárok utcája). A középkorban a forgalmas piactér és az akkor városi kikötőként használt Schlachte közötti utcában kötélverők, hordó- és ládakészítők dolgoztak.

Amikor az 1800-as években a Schlachte kikötője megszűnt, az utcában az ipari tevékenység hanyatlásnak indult. 1902-ben egy brémai kávékereskedő vásárolta meg a mindössze 100 méter hosszúságú utcát, aki cégei irodaházait építtette fel a szűk helyen. Ekkor alakult ki az utca jellegzetes vöröstéglás-homokköves jellege, amelyhez a később épített házak tulajdonosai is igazodtak.

A második világháborúban az utca épületeinek mindegyike megrongálódott. 1979-ben az egykori kávé-nagykereskedő leszármazottja az egész utcát felvásárolta és felújíttatta. 1989-ben az utcát megvette a Brémai Takarékbank és ismételten nekilátott a felújításnak, amely 1999-ben fejeződött be. A Böchterstraße ma is magántulajdon, gazdája és üzemeltetője a Brémai Takarékbank egyik leányvállalata.

Az utca a város leglátogatottabb idegenforgalmi látványosságainak egyike. Bár magántulajdon, mégis szabadon látogatható. A sikátorban éttermek, galériák, kikötővállalatok reprezentatív vendégszobái foglalnak helyet. Falait szobrok, akváriumok, domborművek és a középkort idéző cégérek díszítik. A legfőbb látványosság az óránként megszólaló harangjáték.

Szent Péter-dóm

A piactér keleti sarkában áll a Szent Péter dóm, az evangélikus egyház brémai főtemploma. A brémai dómot a frízeket római katolikus hitre téríteni akaró Willehad püspök kezdte építtetni. 789-ben pontosan a maival megegyező helyen építtette fel a város első templomát, egy fatemplomot.

A mai templom alapjait 1035 és 1043 között Adalbert püspök rakatta le. 1223-tól kezdve a templomot a korszellemnek és a város növekvő népességének megfelelően jelentősen átépítették. A főhajó mellé két mellékhajót húztak fel, melyeket a későbbiekben többször lebontottak és megnagyobbítottak. Így alakult ki a katedrális ma ismert, tengelyére aszimmetrikus belső tere.

A dómot 1532-ben az evangélikus egyház vette át, a katolikus püspök a közeli Werden városkába menekült. A város ettől kezdve majd 60 évig tisztán evangélikus lakosságú volt. Sokáig dúltak a vallásháborúk. 1581-ben a brémai egyház a genfi reformációhoz csatlakozott, 1600-ban bevezették a heidelbergi katekizmust. 1638-ban a városba érkező dánok ismét az evangélikus szertartást vezették be. A templomot az uralkodó egyház kívánsága szerint többször átépítették, melynek következtében egyre többet veszített középkori jellegéből. 1901-ben a brémai városi tanács eredeti formáját visszaállítván felújíttatta a dómot.