Fapados Járatok | Városismertetők | Diszkont légitársaságok

Dublin (ír nyelven Baile Átha Cliath) Írország fővárosa. Az Ír-sziget keleti partján, az Ír-tengerbe torkolló Liffey folyó két partján fekszik. A város Dublin megye központja. A vikingek alapították, és a középkor óta Írország fővárosa volt.

Dublin közigazgatásilag a Dublini Városháza által igazgatott területet jelenti. Mindazonáltal sokszor szintén Dublinként hivatkoznak külvárosi területekre, amelyeket más, helyi közigazgatási szervek igazgatnak. Ilyen terület például Dun Laoghaire-Rathdown, Fingal és Dél-Dublin. Pontosabb, ha ezen területek összességét dublini agglomerációnak nevezzük.

A Dublini Városháza által igazgatott terület lakossága 505 739 fő volt a 2006-os népszámláláskor. Ugyanezen népszámlálás szerint a dublini agglomeráció lakossága 1 661 185 volt, míg Dublin megye 1 186 159 lakossal rendelkezett.

Dublin a harmadik leglátogatottabb európai város (Párizs és London után), több mint négy millió látogató keresi fel évente.

Történelme

A folyó torkolatában a vikingek alapítottak várost, még a 9. században. Uralmuk addig tartott, amíg Írország katona királya, Brian Boru ki nem űzte őket a klontarfi csata (1014) után. A normannok tették központjukká a 12. században a sziget meghódításakor. A középkor végén azonban az angol ellenőrzés alatt álló terület a Dublint övező kis részre, az ún. „Pale”-ra korlátozodott.

Dublin, amely 1652 óta Írország fővárosa, még mindig inkább György korabeli város. A Mansion House a főpolgármester rezidenciája 1715 óta, innen kiáltották ki 1919-ben az ország függetlenségét. A Leinster Házban ülésezik a dáil, a parlament. Építését 1744-ben kezdték meg, még mint Leinster hercege számára készülő városi házat. A Vámház (1791) és a Four Courts (1786) is ebből a korból származik.

Az O’Conell Street Európa egyik legszélesebb és legbarátságosabb útvonala, a Liffey folyótól északra halad. Itt van a postahivatal: az 1916-os Húsvéti-felkelés résztvevőinek egykori főhadiszállása. A részben normann jegyeket mutató Dublin Castle-ben volt évszázadokig a brit közigazgatás székhelye; kormányhivatalok számára építették újjá. A Liffey-től délre található a Christ Church és a Szent Patrick-székesegyház.

Kultúra

A város ezer szállal kötődik az irodalomhoz. Jonathan Swift (1667-1745), a Gulliver utazásai szerzője a Hoe’s Courtban született, és 1713-tól harminckét éven át volt a katedrális esperese. A drámaíró George Bernard Shaw (1856-1950) a Synge Streeten született, Oliver Goldsmith (1728-1774) író a Trinity College hallgatója volt. A Merrion Square-hez közel, ahol Oscar Wilde, a másik híres drámaíró született, látta meg a napvilágot James Joyce (1882-1914), a Dublini emberek és az Ulysses szerzője.

A Trinity College könyvtárában őrzik a Book of Kellst, egy 8. századból való illusztrált zsoltárkönyvet és Brian Boru király hárfáját, amely Dublin leghíresebb termékének, a Heuston pályaudvar közelében gyártott Guiness barna sörnek is védjegye. A Heuston hídon át vezet az út a Phoenix parkba, amely 7,1 km²-es területével Európa legnagyobb városi parkja.

Multikulturális Dublin

Bár a város hosszú és folyamatos kivándorlástól szenvedett, amely csak az 1990-es évek elején hagyott alább, napjainkban Dublin nagyszámú bevándorlót vonz elsősorban Lengyelországból, Kínából, az Egyesült Királyságból, Nigériából, Litvániából és Romániából. Jelen vannak bevándorlók a többi EU tagállamból, az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Új-Zélandról, Oroszországból, valamint rengeteg kivándorolt ír tért haza az elmúlt évtizedben.

(tovább…)