- Grande Place – A főteret flamand polgárházak díszítik.
- Parc du Cinquantenaire (Jubileumi park benne diadalívvel),
- Laekenben királyi kastély és pálmaház,
- Szent Mihály és Szent Gudula székesegyház,
- a számos szecessziós bevásárlóutca,
- Brüsszel városfalainak maradványai,
- Brüsszeli Igazságügyi Palota (franciául:Palais de Justice, hollandul:Justitiepaleis),
- az Atomium, amely az 1958-as világkiállítás jelképe volt.
- Jelképe a Manneken Pis (Pisilő fiúcska) 60 cm-es szobra a belvárosban a Grande Place közelében.
- A Koekelbergi Bazilika.
Brüsszel az Art Nouveau fővárosa – sok más annak tartott várossal ellentétben – az alábbiak miatt:
- az első két szecessziós épületet itt emelték 1893-ban – Hotel Tassel (Victor Horta tervezés) és a Victor Horta magánház (Paul Hankar tervezés)
- sok neves tervező – Victor Horta, Henry van de Velde de az osztrák Josef Hoffmann is – határozott úgy, hogy innovatív gondolataikat itt valósítják meg elsőnek.
- művészek nagy számban az Art Nouveau valóságos invázióját hozták a bútortervezés (pl. Serrurier-Bovy), ékszerkészítés (pl.Wolfers) és más iparművészeti területeken (Gustav Klimt), önállóan és együttes munkával.
- híres művészek ebbe a liberálisabb városba látogatva kerestek ihletet és mutatkoztak be elsőként- Guimard, francia építész vagy Debussy, a zeneszerző
- a helyi városigazgatás és a tehetős városfiak teljes támogatását élvezte minden ilyen megmozdulás, mely az art nouveau épuletek óriási választékát produkálta méretben, stílusban és funkcióban – paloták sorától raktárházakon, üzlethelységeken és kis polgárházakon át iskolákig és koncerttermekig.
- az utódok pedig gondosan megőrizték művészeti hagyatékukat. Így lehet, hogy máig mintegy 1200 art nouveau ház áll és nagy részük látogatható – ezzel a stílus mekkáját alkotva.
Brüsszel az ínyencek fővárosa is.