A Schnoor
A Schnoor-negyed (ejtsd: snúr) a belváros déli szegélyén található. A Schnoor jellegzetes arculatát a számtalan apró, szorosan egymáshoz tapadt háznak köszönheti. A negyedet elsőként egy 13. századi okirat említi, az ekkor alapított ferences kolostor környékén alakult ki a nagyszámú városi szegénypolgárnak lakhelyet nyújtó zsúfolt negyed. A negyed lakói a Weser Balge nevű mellékágán kikötő hajók rakodásából éltek. A Balgét később betemették, hogy a város újabb területeket nyerjen. A ma látható házak többsége 1500 és 1900 között épült. A Schnoor-ban a 19. század során annyira leromlottak a higiénés körülmények, hogy a város többször tervezte a negyed lebontását. A negyed megmaradását végül is a világháborúknak köszönhette. A második világháború bombázásait a negyed túlélte, ekkortól számítható újjáéledése is.
A Schnoor aprócska házai ma éttermeknek, műtermeknek, hagyományőrző egyesületeknek adnak otthont. Itt található az északnémet nyelvjárás hagyományait ápoló Plattdütsch Institut is. Ennek közvetlen szomszédja Németország legkisebb szállodája, amely 20 négyzetméteres alapterületén egyszerre mindössze két vendég fogadására képes.
A Bürgerpark
A Bürgerpark (~polgárok parkja) Németország legnagyobb, magánpénzből fenntartott nyilvános parkja. A város északi határától 1-3 kilométer szélességben húzódik a városközpontig. Mai területe 202 hektár [26].
A Bürgerparkot 1865 és 1870 között a tájtervező Wilhelm Benque tervei alapján, a New York-i Central Park mintájára építtette a város. A parkot tavak, kertek, a világ különböző égtájait idéző növénygyűjtemények tagolják. Egyes részei az ott megjelent ritka növénytársulások miatt természetvédelmi területnek minősülnek.
A parkot a Bürgerpark-egyesület mindenféle állami segítség nélkül adományokból, tagdíjakból, rendezvények bevételéből tartja fenn. Az egyesületnek 2600 állandó tagja van.
Az Überseestadt
Az Überseestadt a belváros északi peremén újonnan létesülő városrész. Az egykori Überseehafen (ejtsd: überzéháfen; ~kb.: tengerentúli forgalmat lebonyolító kikötő) a szabadkikötő része volt. 1980-at követően forgalma a konténerek elterjedésével visszaesett. A kikötőtevékenység hanyatlott, a raktárak és a berendezések pusztulásnak indultak. Bréma 1996-ban határozott a tönkrement negyed szanálásáról. A régi kikötők helyén nagyszabású munkálatok kezdődtek, melyek a mai napig zajlanak. Az Überseestadt-pogram átalakítja az egykori Überseehafen környékét. A hatalmas vámraktárak épületeiben lakások, konferenciatermek, kávéházak nyílnak, a teherpályaudvarok helyét parkok foglalják el. A kikötő védelemre érdemes épületeit megóvják és új funkciókkal ruházzák fel azokat. Az Überseestadt városrész véglegesen 2020-ra készül el, amikor 16 000 ember dolgozik és él majd családjával e területen.